Koránt sem mondható hétköznapinak az, ami a felnőtt női jégkorong válogatott, valamint az április 7-13-ig Budapesten megrendezett Div. I/A világbajnokság körül zajlott. Már érezhető volt a VB előtt is, hogy ez valamiért más lesz, hiszen először közvetített a TV élőben női jégkorong mérkőzést, valamint “az utolsó pillanatban” leváltották a szövetségi kapitányt, Jari Riskut, Pat Cortina került a válogatott élére, akit ha jellemezni kellene egy egyenlettel, az a következő lenne:

Pat Cortina + magyar jégkorong = “Div. I/A Aranyérem

Ez az egyenlet be is igazolódott, a lányok és a stáb felrajzolta a megoldóképletet a táblára. A férfi válogatott után a nőit is az “A” csoportba vezette a kanadai-olasz szakember. Mindenki nagyon reménykedett, hiszen hatalmas lehetőség volt ez a csapat számára, ebben az évben két csapat jutott fel az elitbe. Az arany viszont fényesebben csillog, csodálatosan zártak lányaink, akiket eddig még női mérkőzésen, Magyarországon, soha nem látott mennyiségű szurkoló támogatott mérkőzésről mérkőzésre.

Az utolsó játéknapon nem kevesebben, mint 1944-en (hivatalos adat) látogattak ki a káposztásmegyeri Vasas Jégcentrumba, és ünnepelték a lányok diadalát, amit az osztrákok feletti győzelemmel mondhatni megkoronáztak. Természetesen a szurkolók sorából nem hiányozhatott Forintos József sem, aki évről-évre látogatja a női jégkorong mérkőzéseket, legyen az válogatott, vagy klubbcsapatos mérkőzés. Míg a lányok komoly fizikai és taktikai felkészülésen vesznek részt, Józsi a dobját, és hangszálait készíti elő, hogy a legnagyobb támogatást nyújthassa minden mérkőzésen. Sajnos ezen a világbajnokságon a dánok elleni mérkőzésen megtörtént az, amire senki sem vágyott, a dob megsérült… Szerencse a szerencsétlenségben, szünnap következett a világbajnokságon, amikor is lehetőség nyílt a javításra. A történethez hozzá tartozik, hogy az asiagoi világbajnokságon szintén megsérült a dob, és ott is feljutottak a lányok… Véletlen lehet? Kanyarodjunk vissza. A dob sérült, mit kellene tenni, hogy a következő mérkőzésre újra használható legyen? És itt jönnek képbe a támogató szülők, rokonok, szurkolók… Azonnal szerveztek a szülők egy “gyűjtést”, az összegyűlt pénzből sikerült megcsináltatni a hangszert, így Józsi onnan folytathatta, ahol abba hagyta.

A szurkoláson, doboláson kívül Forintos úr mással is készült erre a neves alkalomra, azonban ebben az esetben nem csak a magyarok részesültek a meglepetésben. A kerámiából készült emlék érmét Szurkolói díjnak nevezte el, amit minden, a VB-n résztvevő csapatból egy játékos kapott meg, mint a szurkolók kedvence. Több próbálkozás történ a felé, hogy a szavazás publikus legyen a külföldi szurkolók, családtagok felé is, azonban ezt a rendezési szabályok nem tették lehetővé. Az emlék érme két formában készült el, a képen látható verziót a játékosok kapták meg, míg a másik fajtából Pat Cortina, valamint az IIHF Chairman, Ron DeGregorio kaptak. DeGregorio mondhatni csak kapkodott a levegő után, nem tudta hová tenni ezt a kedvességet, amit a lányok vezérszurkolójától kapott. Továbbá ebből a típusból minden résztvevő csapat vezetése kapott 1-1 darabot. Ilyen “Szurkolói díjat” még nem osztott senki Magyarországon, így ez is történelmi jelentősséggel bír a női hoki történetében. Az érmén látható hokis lányka már nem újdonság a lányok részére, hiszen Józsi már többszöri alkalommal használta, akár pólón, amit a lányok részére csináltatott, akár pedig ezen az emlék kerámián.

A díjakat a következő játékosok kapták:

HUN: #14 Kiss-Simon Franciska

DEN: #8 Persson Josefine

NOR: #18 Biseth Engmann Josefine

AUT: #23 Esther Vaarala

SVK: #17 Istocyova Tatiana

ITA: #2 Mattivi Nadia

A magyarok 14-es számú játékosának, a csapatkapitánynak, Kiss-Simon Franciskának a díjat legnagyobb szurkolója, Tóth Boglárka adhatta át. Bogi a következőket mondta az átadást követően:

Nagyon nagy örömmel töltött el, hogy én adhattam át Francinak ezt a különdíjat, hiszen ő a példaképem, és mind e mellet nagyon jóban is vagyunk. Külön öröm volt, hogy az átadás után behívott az öltözőbe, így együtt ünnepelhettem az “A” csoportos lányokkal, ami egy hatalmas, és felejthetetlen élmény volt számomra.

Esther Vaarala, aki a magyar csapat másodedzője, Mika Vaarala felesége, elmondta hogy igazán meghatotta a díj, és nagyon sokat jelent számára, főleg abban a tekintetben, hogy ebben a szezonban tért vissza a jégkoronghoz, miután világra hozta kislányukat, Emma Vaaralat. Ezúton is gratulálunk nekik! Továbbá megragadta az alkalmat, hogy elmondja, mekkora élmény volt számára Budapesten játszani, az emberek nagyon kedvesek voltak, és a szervezés is tökéletes volt.

Sajnos az olaszok számára nem sikerült túl jól a világbajnokság, kieső helyen végeztek. Ennek ellenére Mattivi Nadia szép emlékekkel tekint vissza, kifejezetten a különdíj kapcsán:

Teljesen le vagyok nyűgözve. Nem tudom mi alapján választottak, de nagyon boldog vagyok, hogy felfigyeltek rám és végül engem váalsztottak díjazottként.

Ez úton is gratulálunk minden résztvevő csapatnak, a lányok nevében is köszönjük a szurkolást, és természetesen a cikk ellenére ne feledjük, A TÖRTÉNELMET A LÁNYOK ÍRTÁK!