Oroszországba utazik a MAC Budapest női csapata

Ahogy korábban írtuk a MAC női csapata önállóan indul az immár magyar bázisú EWHL bajnokságban, illetve a Super cupban. A csapat aktívan töltötte a holtszezont, több válogatott játékos szerződtetését  jelentette be, valamint 3 kanadai légiós, Chelsea Ball, Kassidy Nauboris, és Natasha Tymcio csatlakozik a csapathoz.

A csapat felkészüléséről keveset lehetett tudni, de a mai napon bejelentették, hogy  szeptember 2-9. között Oroszországban méretteti meg magát a csapat a KHL szervezésében megrendezett WHL Open Cup-on Szentpéterváron. A lányok komoly kihívásnak néznek elébe, hiszen az európai csapatok élmezőnyévél mérheti össze erejét a csapat. -Áll a csapat közösségi oldalán. Az ellenfelek között szerepel Jókai-Szilágyi Zsófi csapata a svéd bajnok Lulea, Gasparics Fanni volt  klubja az Agidel UFA, valamint a Dynamo St. Petersburg, és az SK Gorny Ukhta. A helyszín nem más,mint a 7000 férőhelyes Jubilejnij Sportpalota, ami a 2016-os felnőtt férfi A-csoportos világbajnokság egyik helyszíneként szolgált.

A felkészülésről, és az elvárásokról 3 játékost kérdeztünk.

Gasparics Fanni: “Nagyon pozitívan állok a közelgő szezonhoz, ami egy komoly felkészülést igényel. Így együtt ilyen felállásban ez a csapat még nem volt, jönnek légiósok is, úgyhogy a cél mindenképpen az összeszokás,csapattá kovácsolódás, párosulva természetesen kőkemény munkával, hiszen a nyári felkészülés alapozza meg az egész szezont. Az oroszországi torna nekem különösen a szívügyem, ismerem az ott játszó lányokat, továbbá a volt csapatom is részt vesz rajta, úgyhogy hatalmas izgatottsággal várom.

 

Pintér Hanna : ” Nagyon várom a felkészülést, és a szezont! Nagyon izgatott vagyok az oroszországi torna miatt is, soha nem jártam még Oroszországban, ezért már nagyon várom.  A meghívás egy KHL szervezésű tornára számomra megtiszteltetés.
Ez egy nagyon erős torna lesz, de szeretem a kihívásokat, ahogy szerintem a csapat többi tagja is. Ez egy jó alkalom lesz arra, hogy összekovácsolódjunk, és megismerjük egymást, és hogy felkészüljünk a szezonra.”

 

Németh Bernadett: “Nagyon várom a következő szezont, remélem sikeres felkészülésünk lesz, és össze tudunk szokni. A MAC nagyon jó feltételeket ad a felkészüléshez. Ezen tornán lehetőségünk lesz arra, hogy  megismerjük egymást és csapattá váljunk. Remélem sikeres szezonunk zárunk a csapattal a Super Cup-ban, valamint az EWHL bajnokságban.”

 

A résztvevő Csapatok:

Lulea
Agidel UFA
Dynamo St. Petersburg
SK Gorny Ukhta
MAC Budapest

 

Sok sikert kívánunk a MAC Budapest csapatának!

 

A debreceni hölgyek főszerepben


Április 23-án délben két csapatnyi ifjú és még ifjabb hölgy vette birtokba a Debreceni Jégcsarnokot és kezdetét vette a debreceni jégkorong történetének legelső hivatalos leány mérkőzése.

A DHK garnitúrája az FC Hatvan Girls csapatát látta vendégül, alig több, mint négy hónappal az első debreceni leány edzés után.

 

Mivel ennyi idő alatt nyilván nem lehet egy komplett és versenyképes korosztályos csapatot felépíteni, a mieink egy serdülő és egy előkészítő-mini sorral vágtak neki a találkozónak, míg a harmadik sorunkban a minik mellett egy szupermini játékos is helyet kapott. A lelkes debreceni szurkolók örömére a mieink meglepően jól álltak bele a meccsbe a sokkal tapasztaltabb ellenféllel szemben. Jól működött a védekezés és veszélyes ellenakciókra is futotta a lányaink erejéből.

Az első harmad a „hazai retesz” jóvoltából gól nélküli döntetlennel zárult, amiben nagy szerepe volt a hatvani kölcsönkapus, Prouteau Fleur remek védéseinek is. A 2. játékrész közepe táján vezetést szerzett, majd egyre nagyobb fölénybe került a vendégcsapat. A debreceni lányokon a fáradtság jelei kezdtek mutatkozni, ennek ellenére szépen helytálltak életük első női mérkőzésén, ahol számukra a tanulás és az építkezés volt a cél.  Kapusunk, Révész Zsuzsa a válogatottbeli kötelezettségei miatt nem vehetett részt a találkozón, jelenlétében még szorosabb eredmény születhetett volna. Ugyanakkor köszönettel tartozunk a hatvani kölcsönkapusoknak, akik kiválóan őrizték a lányaink hálóját.

A hazai edzőpáros, Köllő István és Prakab Szilárd elismerően nyilatkozott a mieink teljesítményéről: „Nagyon jól kezdtük a mérkőzést, a lányok kiválóan tartották magukat, a játék képe alapján nem érződött túl nagy különbség a két együttes között. A 2. harmad feléig eredményesen harcoltunk, utána viszont elfáradtunk és nem tudtunk eléggé hatékonyan védekezni. Ekkor már kiütközött a hatvaniak nagyobb rutinja, míg a mieinken látszott, hogy még nincsenek igazán összeszokva. Jó meccset játszottunk, ami jelezte, hogy a megfelelő irányba haladunk. Valamennyi játékosunk szépen helytállt, ügyesen dolgozott, amiért dicséretet érdemelnek.”

A debreceni együttes játékosai voltak: Márta Anna, Czeglédi Noémi, Péter-Szarka Teodóra, Mitró Veronika, Lőrincz Lili, Madura Petra, Agárdi Villő, Fodor Kincső, Lányi Anna, Kelemen Anna Kincső, Bereczki Dóra, Juhász-Berencsi Luca, Győri Natasa, Hídvégi Hanna és Kovács Rebeka. Kapuvédők: kölcsönjátékosként Szolnoki Blanka és Prouteau Fleur.

DHK – FC Hatvan Girls 0-6 (0-0, 0-2, 0-4)

Forrás: http://debrecenihoki.hu/news/holgyek-foszerepben

Több fronton is történelem írodott az idei női VB-n

Koránt sem mondható hétköznapinak az, ami a felnőtt női jégkorong válogatott, valamint az április 7-13-ig Budapesten megrendezett Div. I/A világbajnokság körül zajlott. Már érezhető volt a VB előtt is, hogy ez valamiért más lesz, hiszen először közvetített a TV élőben női jégkorong mérkőzést, valamint “az utolsó pillanatban” leváltották a szövetségi kapitányt, Jari Riskut, Pat Cortina került a válogatott élére, akit ha jellemezni kellene egy egyenlettel, az a következő lenne:

Pat Cortina + magyar jégkorong = “Div. I/A Aranyérem

Ez az egyenlet be is igazolódott, a lányok és a stáb felrajzolta a megoldóképletet a táblára. A férfi válogatott után a nőit is az “A” csoportba vezette a kanadai-olasz szakember. Mindenki nagyon reménykedett, hiszen hatalmas lehetőség volt ez a csapat számára, ebben az évben két csapat jutott fel az elitbe. Az arany viszont fényesebben csillog, csodálatosan zártak lányaink, akiket eddig még női mérkőzésen, Magyarországon, soha nem látott mennyiségű szurkoló támogatott mérkőzésről mérkőzésre.

Az utolsó játéknapon nem kevesebben, mint 1944-en (hivatalos adat) látogattak ki a káposztásmegyeri Vasas Jégcentrumba, és ünnepelték a lányok diadalát, amit az osztrákok feletti győzelemmel mondhatni megkoronáztak. Természetesen a szurkolók sorából nem hiányozhatott Forintos József sem, aki évről-évre látogatja a női jégkorong mérkőzéseket, legyen az válogatott, vagy klubbcsapatos mérkőzés. Míg a lányok komoly fizikai és taktikai felkészülésen vesznek részt, Józsi a dobját, és hangszálait készíti elő, hogy a legnagyobb támogatást nyújthassa minden mérkőzésen. Sajnos ezen a világbajnokságon a dánok elleni mérkőzésen megtörtént az, amire senki sem vágyott, a dob megsérült… Szerencse a szerencsétlenségben, szünnap következett a világbajnokságon, amikor is lehetőség nyílt a javításra. A történethez hozzá tartozik, hogy az asiagoi világbajnokságon szintén megsérült a dob, és ott is feljutottak a lányok… Véletlen lehet? Kanyarodjunk vissza. A dob sérült, mit kellene tenni, hogy a következő mérkőzésre újra használható legyen? És itt jönnek képbe a támogató szülők, rokonok, szurkolók… Azonnal szerveztek a szülők egy “gyűjtést”, az összegyűlt pénzből sikerült megcsináltatni a hangszert, így Józsi onnan folytathatta, ahol abba hagyta.

A szurkoláson, doboláson kívül Forintos úr mással is készült erre a neves alkalomra, azonban ebben az esetben nem csak a magyarok részesültek a meglepetésben. A kerámiából készült emlék érmét Szurkolói díjnak nevezte el, amit minden, a VB-n résztvevő csapatból egy játékos kapott meg, mint a szurkolók kedvence. Több próbálkozás történ a felé, hogy a szavazás publikus legyen a külföldi szurkolók, családtagok felé is, azonban ezt a rendezési szabályok nem tették lehetővé. Az emlék érme két formában készült el, a képen látható verziót a játékosok kapták meg, míg a másik fajtából Pat Cortina, valamint az IIHF Chairman, Ron DeGregorio kaptak. DeGregorio mondhatni csak kapkodott a levegő után, nem tudta hová tenni ezt a kedvességet, amit a lányok vezérszurkolójától kapott. Továbbá ebből a típusból minden résztvevő csapat vezetése kapott 1-1 darabot. Ilyen “Szurkolói díjat” még nem osztott senki Magyarországon, így ez is történelmi jelentősséggel bír a női hoki történetében. Az érmén látható hokis lányka már nem újdonság a lányok részére, hiszen Józsi már többszöri alkalommal használta, akár pólón, amit a lányok részére csináltatott, akár pedig ezen az emlék kerámián.

A díjakat a következő játékosok kapták:

HUN: #14 Kiss-Simon Franciska

DEN: #8 Persson Josefine

NOR: #18 Biseth Engmann Josefine

AUT: #23 Esther Vaarala

SVK: #17 Istocyova Tatiana

ITA: #2 Mattivi Nadia

A magyarok 14-es számú játékosának, a csapatkapitánynak, Kiss-Simon Franciskának a díjat legnagyobb szurkolója, Tóth Boglárka adhatta át. Bogi a következőket mondta az átadást követően:

Nagyon nagy örömmel töltött el, hogy én adhattam át Francinak ezt a különdíjat, hiszen ő a példaképem, és mind e mellet nagyon jóban is vagyunk. Külön öröm volt, hogy az átadás után behívott az öltözőbe, így együtt ünnepelhettem az “A” csoportos lányokkal, ami egy hatalmas, és felejthetetlen élmény volt számomra.

Esther Vaarala, aki a magyar csapat másodedzője, Mika Vaarala felesége, elmondta hogy igazán meghatotta a díj, és nagyon sokat jelent számára, főleg abban a tekintetben, hogy ebben a szezonban tért vissza a jégkoronghoz, miután világra hozta kislányukat, Emma Vaaralat. Ezúton is gratulálunk nekik! Továbbá megragadta az alkalmat, hogy elmondja, mekkora élmény volt számára Budapesten játszani, az emberek nagyon kedvesek voltak, és a szervezés is tökéletes volt.

Sajnos az olaszok számára nem sikerült túl jól a világbajnokság, kieső helyen végeztek. Ennek ellenére Mattivi Nadia szép emlékekkel tekint vissza, kifejezetten a különdíj kapcsán:

Teljesen le vagyok nyűgözve. Nem tudom mi alapján választottak, de nagyon boldog vagyok, hogy felfigyeltek rám és végül engem váalsztottak díjazottként.

Ez úton is gratulálunk minden résztvevő csapatnak, a lányok nevében is köszönjük a szurkolást, és természetesen a cikk ellenére ne feledjük, A TÖRTÉNELMET A LÁNYOK ÍRTÁK!

Magasabbra teszi a lécet a MAC, két játékost már be is jelentettek

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban a női jégkorong. Mi sem mutatja jobban, mint hogy évről évre több egyesület próbál szerencsét az EWHL, valamint az EWHL Szuperkupában is. A tavalyi, 2018-19-es szezonban a MAC Marilyn az FTC-Telekom együttesével karöltve vett részt a osztrák bázisú EWHL bajnokságban, de a Szuperkupa akkor még kimaradt.

Idén azonban gondolt egy nagyot a MAC, önálló csapatként vesz részt a bajnokságban, és a kupán is. Azt, hogy az FTC-Telekom folytatja-e tovább a szereplést ezen bajnokságokban, még nem lehet tudni, de reméljük egyre több csapat fogja beadni a nevezést, ezzel még magasabb színvonalra emelve a magyar női jégkorongot.

Vissza kanyarodván a MAC-hoz, már két játékos igazolását jelentették be. Lássuk, kik ők!?

Tóth Enikő

“Nagy örömünkre szolgál bemutatnunk💫a nemrég világelitbe jutó 🥇 női válogatott 3️⃣-as mezszámában játszó Tóth Enikőt, aki a következő szezonban Marilynes színekben fogja erősíteni EWHL-es csapatunkat. 💪🏻

Enikő 2007-ben kezdett jégkorongozni.🏒 Kezdetben a hazai női bajnokság mellett a fiú U12-es, U14-es és U16-os bajnokságokban is játszott. A következő pár szezonját Szlovákiában 🇸🇰 töltötte a ŽHK Šarišanka Prešov, majd a HC Spišská Nová Ves csapatainál. Ezt követően hazatért és 4 évig erősítette a KMH Budapest 🍁 együttesét. A tavalyi szezonban az osztrák 🇦🇹Lakers Kärnten színeiben játszott, ahol 6. helyen zárva a bajnokságot a legsportszerűbb együttes játékosaként, beválasztották a 2018/19-es bajnokság All Star csapatába. Enikő 2010 óta oszlopos tagja a válogatottnak. 2010-től 2014-ig U18-as válogatottként szerepelt, az első jégre lépése a felnőtt csapattal pedig 2011-ben volt.” – írta a MAC Marilyn hivatalos közösségi portálján.

Rónai Alexandra

A magyar női jégkorong válogatott 6-os számú játékosa elmondta, nagyon örül, hogy vissza térhet a MAC-hoz.

Egész gyermek koromat itt töltöttem. Nagyon sok szép emlékem van, és egy picit a szívem mindig haza húzott, ezért nagyon örültem amikor a MAC megkeresett és játéklehetőséget kínált. Várom már a szezont és az új kihívásokat. Köszönöm a KMH-nak ezt a 4 évet, hiányozni fognak a lányok!

Kívánunk a MAC csapatának nagyon jó, és sikeres szezont, valamint további jó igazolásokat!

Hogy kik lesznek a következő játékosok? Kövessétek ti is a MAC Marilyn hivatalos közösségi oldalát, ITT!

Jócskán megadta “tartozását” a KMH a MAC Marilynnek | OB I

A keddi napon a Kisstadionban találkozott a két rivális, ahol a MAC Marilyn 6:4 arányban tudott diadalmaskodni a juharlevelesek felett. Következett a mai napon az utolsó forduló, ami a KMH-t illeti, és bár az “arany” sorsa már eldőlt, a hazaiak revansot akartak venni a kedden elszenvedett vereségért.

A KMH folyamatos mezőfölényben volt az egész mérkőzésen, a 4-ik percben Somogyi Vivien juttatta Szabó Fruzsina kapujába a korongot, ami végül a győztes találat is lett, hiszen a MAC nem tudta bevenni Németh Anikó kapuját a mérkőzés alatt. A továbbiakban még Dabasi Réka (4), Nooren Averi (3), Rónai Alexandra (2), Somogyi Vivien, Scott Stacey, Szamosfalvi Petra, Knee Sarah, valamint Szick Dorka is eredményesek tudtak lenni. Az mérkőzésen mutatott erőviszonyokat jól mutatta, hogy míg a KMH 58-at, a Marilyn mindösszesen 10-szer tudott kapura lőni.

A MAC Marilyn és az FTC-Telekom még tovább küzd a második helyért, két mérkőzés áll még előttük.

Végeredmény: KMH Budapest – MAC Marilyn 15:0

A KMH, valamint a többi kerettag részére mostmár fokuszban az áprilisi Div. I/A világbajnokság, amit Káposztásmegyeren, a Vasas Jégcentrumban, 7-14-ig rendeznek meg.

Hatalmas csatában diadalmaskodott a MAC Marilyn a KMH felett | OB I

2019. március 19-én, kedden játszotta le a MAC Marilyn utolsó előtti párharcát a KMH Budapest ellen, ami az OB I-es bajnokságot illeti. A válogatott felkészülések az áprilisi világbajnokságra már javában zajlanak, így a KMH egy vegyes társulattal érkezett, EWHL és DEBL játékosokkal egyaránt. A KMH kapujában Stephanie Nehring védett, akit a KMH januárban “hozott vissza” a tengeren túlról. Az ellenfélnél Szabó Fruzsina védte a kaput. Nehring a szezonban nagyon jó védési mutatóval rendelkezett, ennek ellenére ezen a mérkőzésen 33 lövésből mindösszesen 27-et tudott hárítani, így védési hatékonysága 81.82% lett. A túloldalon álló Szabó Fruzsinának is akadt dolga, hiszen a KMH 36-ot “durrantott” kapura, amiből 32-t sikeresen védeni tudott a fiatal hálóőr, ezzel 88.89%-ot bejegyezve a statisztikába.

 

Mondhatni az egész mérkőzésen a MAC Marilyn dominált, akiknek jól jött a 3 pont a bajnokságban. A KMH első helyezése már nem kétséges, a második helyért viszont az FTC-Telekom és a MAC Marilyn még harcban van. A hazaiak részéről Gasparics Fanni (2), Kreisz Emma, Gondos Tamara, valamint Seregély Mira, a vendégek oldalán Jókai Szilágyi Kinga, Sarah Knee, valamint Rónai Alexandra (2) tudtak eredményesek lenni.

A mérkőzés végeredménye:MAC Marilyn – KMH Budapest 6:4

Íme a MAC MArilyn értékelője a mérkőzés után:

22 éve dobták be Magyarországon az első korongot női válogatott mérkőzésen

Egykori résztvevőknek köszönhetően olyan információk és média anyagok kerültek elő a régmúltból, amiket most, 22 év után újra előveszünk. Ez a cikk sem véletlenül jelent meg március 1-én, 12:15-kor, hiszen a magyar női jégkorong válogatott első hivatalos mérkőzése 1997. március 1-én, 12 óra 15 perckor vette kezdetét.

A kezdetek

Hazánkban csak a 1990-es évek után indult meg az érdeklődés a sportág női változata iránt. 1992-ben a Megyeri úti jégpályán rendszeresen korcsolyázó lányok fájó szívvel figyelték, ahogy kortársaik jégkorong felszerelésben masíroznak a pályán. Az ott edzősködő Balogh Tibort (többszörös válogatott kapus) kérdezték meg a lehetőségekről. A mindenki által Kukának ismert remek kapus először csak nevetett a felvetésen, de aztán átgondolva a dolgot rájött, hogy nem is olyan rossz a gondolat egy női csapat. Miért ne sajátíthatnák el a lányok ugyanazon képességeket, mint a fiúk?! Miért ne hokizhatnának ők is?!

Körülbelül egy féltucatnyi lánnyal 1992 elején megalakították az első magyar női jégkorong csapatot. A lányok töretlen lelkesedéssel, törhetetlen akarattal vetették bele magukat a munkába. A lelkesedést látva egy másik sokszoros válogatott játékos, Szilassy Béla egy másik csapatot alapított 1993 elején. Egy év után megindulhatott a Magyar Női Jégkorong Bajnokság, egyelőre csupán két csapat részvételével. Az edzéseket korábban kezdő Marilyn, amely ekkor szponzori nevén Lombardi csapataként nevezett, tízből mindössze egy mérkőzést veszítve nyerte a történelmi első bajnokságot. A második és harmadik szezonban a Marilyn könnyedén nyerte az aranyérmeket az egyelőre csak kétcsapatos bajnokságban.

Nemzetközi vizeken

Az 1996/97-es szezonban a női bajnokság végeredménye ismét nem hozott meglepetést, viszont megalakult a női válogatott csapat, mely első mérkőzéseit, az Európa Bajnokságot megjárt angol válogatott ellen vívta, 1997. március 1-én és 2-án. A hölgyek az első találkozón nagyarányú, nyolcgólos vereséget szenvedtek (0:8). A játékosok egyáltalán nem ijedtek meg a náluk nagyobb tudású vendégektől, és ez a másnapi visszavágón meg is látszódott (1:5). A lányok megmutatták, van létjogosultsága hazánkban a női jégkorongnak. Kökényesi Eszter a kapuban, Vörös Eszter pedig, aki a válogatott történetében az első gólt lőtte, a mezőnyben bizonyította, nem hiába választották meg őket posztjukon az év legjobbjává.

Az első hivatalos mérkőzéseken szerepelt magyar játékosok: Kiskartali – Czédly, Simon, Vörös, Kolbenheyer, Fejős, Sztudva, Horváth, Léb, Palla, Hegyi, Kálmán, Timár-Geng, Sas, Kis, Darányi, Varga, Szaicz, Gérnyi, Molnár, Tóvölgyi, Kökényesi (kapus). Szövetségi kapitány: Balogh Tibor.

A női nemzeti csapat első győzelmét a Dél-Afrikai Köztársaság alakulata ellen érte el, ahol még csak gólt sem kaptak (6:0).

A történelmi gól szerzőjét, Vörös Esztert kérdeztük, hogyan élte át azt a pillanatot: “Világosan emlékszem a női válogatott történelmi első góljára, amit az angol válogatott ellen szereztem. Úgy él bennem, mintha tegnap történt volna. Az azota sajnos leégett BS-ben játszottunk, én jobbszélsőként léptem jégre, mint általában mindig.
Kaptam egy kiugratos passzt a hátvédtársamtól, elindultam vele, korcsolyáztam, ahogy csak bírtam, de mivel az angolok elég nehéz, és már akkor is taktikás játékosok voltak, nyilván ezt szerették volna megakadályozni. Törtem a kapu felé, de kihúzták a lábamat…elestem…de annyi időm még volt, hogy esés közben, félig már a földön kapura lőttem…erre valószínű, hogy a kapusuk sem szamított…betaláltam!!! Szépen hálót ért a lövésem, a kapusuk megsemmisült. Én pedig még ma is érzem azt az érzést, amikor így visszagondolok rá, hogy elöntött a gólszerzés mámora! Felpattantam, a többiek odajöttek, egy kupacban örültünk a gólnak. Nagyon boldog voltam. Akkor még nem is igazán fogtam fel, hogy EZ a gól a történelmi gól, csak tettem a dolgomat, mint általában az edzéseken. Büszke vagyok rá, és az akkori csapatunkra, hogy részese lehettem ennek, mert nyilván ehhez egy CSAPAT kell!!
A jelenlegi női válogatottnak minden korosztályban hasonló érzést kívánok, mint amit én a gól megszerzésének pillanatában éreztem, és csak így tovább!! Hajrá!”

Hegyi Márta a következőképpen emlékezett vissza az akkor történtekről: “Hol is kezdjem..?! ‘91 decemberében, mikor három fővel megalakultunk, mint első magyar női jégkorong csapat, valószínűleg egyikünk se gondolta volna, hogy egyszer olyan magas szintre jut a női jégkorong, mint ahol most tart. Viszonylag hamar összeállt a csapat, de sok reményt nem fűztek hozzánk, illetve hogy ez a kezdeményezés hosszú távú lesz, így kevés jégidőt kaptunk, azt is általában lehetetlen időben, az akkor mèg nyitott Újpest pályán, ráadásul vasárnap reggel 7-kor. De, mi nagyon lelkesek voltunk, ott voltunk és csináltuk! Teltek az évek, gyűltek a játékosok, majd elérkezett egy olyan pillanat, amit talán senki sem gondolt volna hat évvel azelőtt. 1997. március 1-én Nagy Britannia női válogatott csapata Magyarországra látogatott és ott kezdődött el egy olyan folyamat, ami a mai napig tart, és egyre messzebb jut! Az egymást követő két mérkőzésnek a Budapest Sportcsarnok adott színteret. Azt gondolom, olyan izgatottan vártuk ezt, mint egy világbajnokságot. Az akkori csapatnak, talán az is volt. Megmérettetés, kihívás, ajándék, lehetőség, bizonyítás, élmény…. Emlékszem, hogy rettenetesen büszkén járkáltunk fel s alá a sportcsarnok folyosóin, az ott lévő emberek pedig kíváncsian tekingettek ránk, hiszen szinte senki nem tudta, hogy Magyarországon létezik női jégkorong. Belül mindenki feszült volt, ugyanakkor úgy várta ezt a találkozót, mint a kisgyerek a karácsonyt. A teljes csapat, maximális erőbedobással és szívvel dolgozott a pályán, egy csapatként. Nekünk ez egy akkora élmény volt, hogy egy ekkora sportcsarnokban, ahol a férfi felnőtt válogatott játszott, mi, a két csapatból verbuvált csapat, címeres mezben a pályára léphetünk, hogy eljutottunk idáig a semmiből..nem is tudom, erre nincs megfelelő kifejezés! Úgy viseltük azt a mezt akkor, mintha a legdrágább ruha lenne a leghíresebb ruhatervezőtől! Az angol női válogatott már régóta működött, tehát pontosan tudtuk azt, mire számíthatunk. Ebből adódóan, második nap az egyetlen gólnak, amit Vörös Eszter lőtt, annyira örültünk, hogy szinte felrobbant a csarnok. Egy gól, ami nekünk akkor a világot jelentette! Csodálatos élmény volt! Egymás nyakába ugrottunk, mintha a feljutást jelentő találatot jegyeztünk volna! Elképesztő jó érzés volt! Visszagondolva, így 22 év távlatából is jó érzéssel tölt el! Büszke vagyok, hogy ott lehettem akkor, ugyanakkor sajnálom, hogy abból a keretből Ildin, és rajtam kívül már nincs aktív játékos. Nagyon jó lenne, ha akár csak egy mérkőzés erejéig is, de újra összejönne az a csapat! Ezúton szeretnék köszönetet mondani Balogh Tibornak, hogy végig fogta a kezünket, és bizalmat szavazott egy maréknyi lánynak, hiszen ha azon a téli napon nem élez éppen Újpesten a közönségkorin, talán ma sincs női jégkorong Magyarországon!”

 

Források: Huszárné Simon Nikolett – külön köszönet neki! 

 

Történelmi siker: A KMH nyerte az EWHL-t!

Előző hétvégén rendezték Kapfenbergben a EWHL négyes döntőjét, a KMH Budapest mellett a EHV Sabres Vienna, EV Bozen Eagles, és a Kazah Almaty csapatai harcoltak az aranyéremért. Az első játéknapon a bécsiek 6-3 arányban győzték le a dél-tiroliakat, így nekik már biztos volt, hogy tovább küzdhetnek az első helyért. Délután kezdődött a KMH Budapest elődöntője az Almaty ellen. Azt tudni lehetett, hogy ki-ki meccs lesz. A lányok hajtottak a győzelemért, helyzeteket alakítottak ki, de úgy tűnt semmi sem akar bemenni. Végül a 44. percben megtört a jég, és Jókai-Szilágyi Kinga góljával megszerezte a vezetést a budapesti csapat. A lányok remekül védekeztek, így sikerült megtartani az előnyt. Több gól nem esett, 1-0-ás győzelemmel harcolták be magukat a döntőbe.

Vasárnap jöhetett a döntő, ahol a lányok a nagy rivális, Bécs ellen küzdhettek meg az aranyéremért. A lányok jól kezdték a mérkőzést, a harmad közepén sikerült megszerezni a vezetést, Huszák Alexandra talált be. A harmad végén még a bécsieknek sikerült egyenlíteni, így 1-1-es állással mehettek pihenni a csapatok. A második játékrészben a lányoknak sikerült egy kettős emberhátrányt kihúzni, de sajnos a rendes fórt már nem sikerült kibekkelni (1-2). A lányok keményen küzdöttek, de a második harmadban már egyik csapatnak sem sikerült eredményesnek lennie. A harmadik harmadra mintha egy teljesen új csapat korcsolyázott volna ki a jégre, és nem egészen 2 perccel a harmad kezdetét követően Amie Varanonak sikerült egalizálni (2-2). A lányok erőre kaptak , és nem egészen félperc alatt először Huszák megfordította a meccset, majd kettőre növelte az előnyt. (4-2). A Bécsnek még sikerült az 53. percben felzárkóznia, de Stacey Scott 57. perces találatával beállította a végeredményt. A KMH 5-3 arányban legyőzte a bécsi együttest, így először az EWHL történetében magyar csapat nyerte a bajnokságot!

Mindeközben Budapesten rendezték a DEBL bajnokság döntőjét is, ahol az FTC – KMH mérkőzésre látogathattak ki a szurkolók. A két csapat színvonalas meccset játszott egymás ellen, és ha a kapura lövések számát nézzük (17:41) a KMH dominált a meccsen. Mégis a 13. percben Pavuk Petra betalált, és mint később kiderült ez a találat aranyat ért. A KMH nem tudott javítani, így FTC nyerte a DEBL bajnokság döntőjét.

Igazán nagy büszkeség lehet a magyar női jégkorong számára, hogy két osztrák bázisú ligát is magyar csapatok tudnak uralni a 2018-19-es szezonban. Bár az első liga az EWHL, nem szabad elfelejteni, hogy a DEBL bajnokságban játszó játékosoknak, valamint csapatoknak is nagyon komoly, és hihetetlen mennyiségű mérkőzést kellett lejátszani a szezonban, és nem kevés kilométert kellett utazni hol a 3 pontért, hol pedig a vereségért.

Fárasztó szezon után: EWHL aranyérem, DEBL arany- és ezüstérem!

Szívből gratulálunk a csapatoknak, további sok sikert kívánunk, és nem elfelejteni, hamarosan következik a Divízió 1/A világbajnokság a káposztásmegyeri Vasas Jégcentrumban!

HAJRÁ LÁNYOK, HAJRÁ MAGYAROK!

 

 

Debrecenben is éledezik a női jégkorong!

Ahogy már korábbi cikkünkben írtuk, február 17-én, vasárnap női tornát rendeznek Hatvanban. A tornán 6 csapat fog megküzdeni egymással 3×3 ellen. A meccsek egy 18 perces játékrészből fognak állni.

A résztvevő csapatok között egy újoncot fedezhetünk fel, ami külön öröm a női jégkorong számára, hiszen a DHK is bemutatkozik a vasárnapi eseményen. A klub 30 éves történetében először indít női csapatot! Ez a torna adhat egy jó kezdést a csapatnak a jövő szezonra.

A tornán résztvevő csapatok:

Angels NJSE
DHK
Hatvan Girls 1
Hatvan Girls 2
KMH
MAC

Mindenkinek jó szereplést, és sportszerű küzdelmet kívánunk!

A beletett meló, meló, meló- Tóth Boglárka válaszol

Az Angels NJSE csapata holnap délután, a megyei rivális ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia ellen megkezdi a negyeddöntők küzdelmeit. – írta meg a Kohász Címert Rája facebook oldal. Az a csapat, aki kétszer is jobbnak bizonyul a másiknál, bejut az elődöntőbe. A mérkőzés előtt a csapat fiatal, ám annál tehetségesebb játékosával, Tóth Boglárkával beszélgettünk, aki jelenleg a maga harminckét pontjával a második helyen áll az U25-ös bajnokság kanadai táblázatán. A jégkorong mellett a tanulás is jól megy, hiszen kiváló tanulmányi eredménnyel zárta a félévet.
Mikor kezdtél el jégkorongozni, és miért ezt a sportot választottad?
Még nem töltöttem be a negyedik életévem, amikor a szüleim elvittek a debreceni jégcsarnokba, hogy kipróbáljam a jégtáncot. A csarnokban éppen ifi jégkorong edzés volt, amit szájtátva néztem és már akkor eldöntöttem, hogy jégkorongos leszek. Pár nap elteltével már ott is voltunk a tanfolyamon és az edzéseken. Itt tanultam meg a sportág alapjait, amiért nagyon hálás vagyok a debreceni edzőknek és a Debreceni Hoki Klubnak, különösen Prakab Gabi bácsinak, aki folyamatosan figyelte és segítette a fejlődésemet, és mindig biztatott, ha egy kicsit elbizonytalanodtam. Egy évvel ezelőtt a szüleimmel Budapestre költöztünk s azóta a Vasas U12-es csapatában játszom, a bajnokságban, a fiúkkal együtt, valamint az U16-os női összetartáson is részt veszek és korengedménnyel pedig az Angels csapatában is játszom.
Hogyan kerültél Debrecenből, az Angyalokhoz?
Két évvel ezelőtt az akkori edzőm, Revák Zoltán ajánlásával kerültem kapcsolatba az Angels csapatával, Kováts András csapatvezetővel és Győri Tamás edzővel. Először a Méri Janka Emléktornán szerepeltem a csapatban és azóta is tagja vagyok ennek a fantasztikus közegnek.

Az eddigi 14 mérkőzés alatt 32 pontot gyűjtöttél, mi a titkod?

Tóth Boglárka eddig 14 mérkőzésen 32 pontot szerzett.
Köszönöm az elismerést, de ez nem egyedül az én érdemem, ez csapat munka volt. Nincs titok, talán annyi, imádom ezt a játékot és a jégen minden percet élvezek. Sajnos nem mehet mindig egyformán a játék, nálam is vannak hullámvölgyek, de ahogy apukám mondaná: „a beletett meló, meló, meló előbb- utóbb meghozza a gyümölcsét”. Nincs feladott mérkőzés, az utolsó másodpercig küzdeni kell, és azt szeretem nagyon ebben a játékban, hogy az utolsó percben is meg lehet fordítani az eredményt.
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy Maricsek Sárival jól megértitek egymást…
Igen, Sacival nagyon jóban vagyunk a jégen és azon kívül is, az U16-os összetartásra is együtt megyünk. Jól érezzük egymás játékát ezért általában egy sorban is vagyunk.
Mi idén a csapat erőssége, és mivel lennél elégedett a szezon végén?
Remek összetartó közösség, nagyon jó vezetőkkel és soha sem adjuk fel, ezt többször is bizonyítottuk a szezonban, néhányszor nem várt meglepetést okoztunk. Mindenképpen szeretnék a negyeddöntőn sikerrel túljutni.
Mit szeretnél elérni hosszú távon?
A fő célom természetesen, hogy címeres mezbe bújhassak és, hogy minél magasabb szintre eljussak, szívesen játszanák komoly egyetemi ligában. Valamint nagy álmom, hogy a példaképemmel Kiss-Simon Franciskával egy sorban játszhassunk egyszer és még nagyobb dolog lenne ha ezt a válogatottban tehetnénk meg.
Szerző és forrás: Dee – Kohász címert rája

Kezdődnek a negyeddöntős körök az U25-ös bajnokságban

Lezárult az alapszakasz a női U25-ös bajnokságban. Az FTC-Telekom csapata fölényesen, 13 pont töblettel zárt a második helyen végző KMH Budapest csapata előtt. Lássuk a tabellát:

Alapszakasz Tabella

RCsapatGPWLOTWOTLGGADIFFP
1141400084127242
214941087295829
314940169373228
414841163402327
514670173472619
61449104956-714
714212002492-686
8141130012148-1363

A negyeddöntős körben így az alábbi párosítások jöttek össze:

1-8.

RCsapatÖ
12
20

2-7.

RCsapatÖ
12
20

3-6.

RCsapatÖ
12
20

4-5.

RCsapatÖ
12
20

Minden páros egy két győzelemig tartó kört játszik le egymással, maximum 3 mérkőzést. Az elsőpáros győztese a negyedik páros győztesével játszik majd elődöntőt, és onnan jutnak a döntőbe a második és a harmadik páros győzteseinek elődöntő utáni győztesével. Minden esetben a párosok két győzelemig tartó kört játszanak.

A negyeddöntő mérkőzéseit, és összesítéseit megtekinthetitek az U25 Rájátszás oldalon!

Seregély Míra: “Számomra ez egy érdekes, és különleges VB volt…”

Ahogy azt már korábbi cikkünkben írtuk, előző héten a Női U18-as válogatott részt vett a radentheini Div I/A világbajnokságon, ahol nem volt titok, hogy a lányok éremmel szeretnének haza jönni. Az elvárásoknak eleget téve, a csapat a 3. helyen végzett, két helyet javítva az előző világbajnoksághoz képest.

Az 5 gólig, és 4 gólpasszig jutó Seregély Mírát, a magyar válogatott alkapitányát kértük meg, hogy meséljen mindennapjairól, és értékelje az elmúlt egy hét eseményeit.

“A VB felkészülés egy kicsivel rövidebb volt mint tavaly, de ugyanolyan intenzív erőnlétileg és taktikailag is. A táborban mindenki nagyon küzdött, hogy bekerüljön, nagy volt a verseny a keretbejutásért. A VB előtt mindenkinek a kitűzött cél az érem volt, lehetőleg minél fényesebb. Nagyon örülök, hogy sikerült megvalósítani azt, amit elterveztünk, a csapat remekül játszott. A vége felé elfáradtunk, voltak hullámvölgyek, de kitarottunk, sikerült túljutnunk rajta. Mindenki kihozta magából a maximumot. Számomra ez egy érdekes, és különleges VB volt. Amellett, hogy megszereztük a bronzérmet, megkaptam a torna legjobb csatára díjat is. Őszintén nagyon meglepett, nem számítottam rá egyáltalán. Volt még rajtam kívül sok olyan játékos más csapatokból is, akik megérdemelték volna, a csapattársaimról nem is beszélve. Természetesen nagy megtiszteltetés, hogy megkaptam ezt a díjat, és örülök, hogy ilyen fiatalon sikerült ezt elérnem.”

Ha már a világbajnokság részleteit kielemeztük, kíváncsiak voltunk, hogy kezdődött Míránál a hoki szerelem?

“2007-ben kezdtem el jégkorongozni a MAC csapatában” – kezdte mesélni Míra. “A bátyám, Seregély Máté után a szüleim engem is levittek egy edzésre, szóval az nem kérdés hogy mindenben támogatnak, és boldogok, hogy azt csinálom, amit szeretek.”

 

Míra fiatal kora ellenére meghívást kapott a felnőtt válogatottba, ahol könnyen veszi az akadályokat. Idén augusztusban Pribramban már szerepelt is a válogatott színeiben, ahol a csehek elleni 7-1-es sikerből mesterhármassal vette ki a részét. “Nagyon örülök, hogy ott lehetek” – folytatta Míra. “Nem sok lánynak adódik meg a lehetőség, hogy ilyen fiatalon meghívást kapjon a felnőtt válogatottba. Bár sokszor érzem magam félénknek a nagyok között, jól érzem magam, és mindig felnézek rájuk.”

Míra a szezon nagy részében a fiú bajnokságban méretteti meg magát, erről mesélt nekünk. – “Szeretek a fiú csapatban játszani. Nagyon jó a hangulat a csapatban, nagy az összhang, ami jó eredményekhez vezet. Mivel már kiskorom óta fiúk között nevelkedem, és együtt nőttem fel velük, nagyon könnyen beilleszkedtem.”

“Kiskoromban mindig néztem az U18-as, illetve felnőtt válogatott mérkőzéseit” – mesélte Míra. “Az akkori válogatottból, akinek a legjobban tetszett a játéka, a már visszavonult Medgyes Dorci volt, és egyben Ő a kedvenc játékosom is. Legjobb eredményem pályafutásom alatt, amire szívesen visszaemlékszem, az az volt, amikor első U18-as világbajnokságomon az egyik meccsen megkaptam a legjobb játékos díjat. Egyáltalán nem számítottam rá, én voltam az egyik legfiatalabb akkor a csapatban, és nagyon nagy meglepetésként ért, viszont egyben nagyon boldog is voltam, hogy elnyertem ezt a díjat.”

További sikerekben gazdag évet kívánunk a sportban, tanulásban, és az élet minden területén!