Kategória: Egyéb

Seregély Míra: “Számomra ez egy érdekes, és különleges VB volt…”

Ahogy azt már korábbi cikkünkben írtuk, előző héten a Női U18-as válogatott részt vett a radentheini Div I/A világbajnokságon, ahol nem volt titok, hogy a lányok éremmel szeretnének haza jönni. Az elvárásoknak eleget téve, a csapat a 3. helyen végzett, két helyet javítva az előző világbajnoksághoz képest.

Az 5 gólig, és 4 gólpasszig jutó Seregély Mírát, a magyar válogatott alkapitányát kértük meg, hogy meséljen mindennapjairól, és értékelje az elmúlt egy hét eseményeit.

“A VB felkészülés egy kicsivel rövidebb volt mint tavaly, de ugyanolyan intenzív erőnlétileg és taktikailag is. A táborban mindenki nagyon küzdött, hogy bekerüljön, nagy volt a verseny a keretbejutásért. A VB előtt mindenkinek a kitűzött cél az érem volt, lehetőleg minél fényesebb. Nagyon örülök, hogy sikerült megvalósítani azt, amit elterveztünk, a csapat remekül játszott. A vége felé elfáradtunk, voltak hullámvölgyek, de kitarottunk, sikerült túljutnunk rajta. Mindenki kihozta magából a maximumot. Számomra ez egy érdekes, és különleges VB volt. Amellett, hogy megszereztük a bronzérmet, megkaptam a torna legjobb csatára díjat is. Őszintén nagyon meglepett, nem számítottam rá egyáltalán. Volt még rajtam kívül sok olyan játékos más csapatokból is, akik megérdemelték volna, a csapattársaimról nem is beszélve. Természetesen nagy megtiszteltetés, hogy megkaptam ezt a díjat, és örülök, hogy ilyen fiatalon sikerült ezt elérnem.”

Ha már a világbajnokság részleteit kielemeztük, kíváncsiak voltunk, hogy kezdődött Míránál a hoki szerelem?

“2007-ben kezdtem el jégkorongozni a MAC csapatában” – kezdte mesélni Míra. “A bátyám, Seregély Máté után a szüleim engem is levittek egy edzésre, szóval az nem kérdés hogy mindenben támogatnak, és boldogok, hogy azt csinálom, amit szeretek.”

 

Míra fiatal kora ellenére meghívást kapott a felnőtt válogatottba, ahol könnyen veszi az akadályokat. Idén augusztusban Pribramban már szerepelt is a válogatott színeiben, ahol a csehek elleni 7-1-es sikerből mesterhármassal vette ki a részét. “Nagyon örülök, hogy ott lehetek” – folytatta Míra. “Nem sok lánynak adódik meg a lehetőség, hogy ilyen fiatalon meghívást kapjon a felnőtt válogatottba. Bár sokszor érzem magam félénknek a nagyok között, jól érzem magam, és mindig felnézek rájuk.”

Míra a szezon nagy részében a fiú bajnokságban méretteti meg magát, erről mesélt nekünk. – “Szeretek a fiú csapatban játszani. Nagyon jó a hangulat a csapatban, nagy az összhang, ami jó eredményekhez vezet. Mivel már kiskorom óta fiúk között nevelkedem, és együtt nőttem fel velük, nagyon könnyen beilleszkedtem.”

“Kiskoromban mindig néztem az U18-as, illetve felnőtt válogatott mérkőzéseit” – mesélte Míra. “Az akkori válogatottból, akinek a legjobban tetszett a játéka, a már visszavonult Medgyes Dorci volt, és egyben Ő a kedvenc játékosom is. Legjobb eredményem pályafutásom alatt, amire szívesen visszaemlékszem, az az volt, amikor első U18-as világbajnokságomon az egyik meccsen megkaptam a legjobb játékos díjat. Egyáltalán nem számítottam rá, én voltam az egyik legfiatalabb akkor a csapatban, és nagyon nagy meglepetésként ért, viszont egyben nagyon boldog is voltam, hogy elnyertem ezt a díjat.”

További sikerekben gazdag évet kívánunk a sportban, tanulásban, és az élet minden területén!

 

Születésnapos a tévében! – Kiss Andrea

Kiss Andrea, az FTC-Telekom, valamint a felnőtt női jégkorong válogatott játékosa a XV-ik kerületi televízió műsorában kapott lehetőséget a szereplésre. Nem véletlenül választottuk a mai napot a közzétételre, hiszen Andi a mai napon ünnepli 22-ik születésnapját!

A Women’s Hockey csapatának nevében is kívánunk neki nagyon boldog születésnapot, és további sok sikert klubbcsapatában, és a válogatottban is!

 

Forintos József: Aki nélkül nincs magyar női hoki

Bizonyára sokak számára már nem kell bemutatni Forintos “Józsit”, aki dobjával szinte az összes magyar női válogatott eseményen oszlopos tagként, mondhatni szükséges tényezőként vesz részt, még ha az külföldön is kerül megrendezésre. Ő az, aki a lányok és a szakmai stáb mellett talán minden egyes győztes meccsben, megszerzett kupában, és a nyakakba akasztott éremben benne van. Mi, akik szivesen kimegyünk egy válogatott meccsre, szinte érkezésünk előtt már a fülünkben halljuk a “RIA-RIA HUNGÁRIA” rigmust… Fordítsuk meg a dolgot… El tudunk képzelni egy Négy Nemzet Tornát, egy felkészülési mérkőzést nélküle…? El, de az valamiért nem lenne ugyan az. Számtalan kilométer, megannyi kivett szabadság, és a hétvégék utáni berekedt hangszálú hétköznapok. Ezek azok, amik Józsi mindennapjait kísérik jópár év óta. Szeretnénk megtudni, mi motiválja őt, honnan jött a lányok iránti szeretete, elkötelezettsége…

2003-ban voltam először jégkorong meccsen, ahol a Volán játszott, meglehetősen megtetszett a sportág. 2012 elején egyik ismerősöm hívott meg a mérkőzésükre, ez a Székesfehérvári Vadmacskák és a MAC Marilyn találkozó volt. Ki tudja mi történt azon a mecsen, de ugyanebben az évben, március végén a Maribori Div 2/A női világbajnokságon találtam magam, ahol a lányok az előkelő második helyet érték el. – meséli nosztalgikus hangulatban Józsi.

Természetesn Józsival nem csak a válogatott eseményeken lehet találkozni, számtalan női bajnoki mérkőzésen is jelen van, támogatva minden csapatot a játékban. Legutolsó ilyen esemény a 2018-as Női Magyar Kupa volt szeptemberben, ahol 7 csapat küzdött a kupa elhódításáért.

A jégkorong iránti szenvedélye nem a női hoki kapcsán jött. Férfi meccsen magával ragadta a gyors, pontos, lendületes játék, a néha egy-két pofonnal fűszerezett sportág mély nyomot hagyott benne. Majd jöttek a női mérkőzések, ahol a testjátékon kívül minden egyebet megtalált, így mesélt róla – Aztán jöttek a női meccsek, ahol mindez búnyó nélkül megvan, itt egy korong elvételéhez inkább szép csleket, mint fizikális megoldást látni, persze azért néha itt is elsül egy-két tasli.

Aki követi a közösségi médiákat (facebook, instagram), nyilvánvaló, hogy emberünk mennyire szereti, és milyen erővel próbálja népszerűsíteni a sportágat, valamint próbálja szurkolásra buzdítani az embereket, még több nézőt vonzani a női mérkőzésekre.

A dob fontos szereplő: Ha női mérkőzés, akkor Józsi, nyakában dobjával megérkezik. Azért kezdett el dobolni, hogy próbáljon hangulatot varázsolni, bíztatni a csapatot. Ő ezzel ismeri el a lányok teljesítményét, ezzel buzdítja őket, hogy mindent bele tudjanak adni a meccsekbe.

Ilyet nem szoktam, de Józsi esetében kivételt teszek… Ctrl+v és Ctrl+v, mert talán az egész cikkben ez mondja el legjobban hősünk érzelmeit:

A legjobb kifejezés az, hogy JÓL ÉRZEM MAGAM EBBEN A KÖZEGBEN, ami ott körülvesz, a lányok, a csapat, a szülők, akik velem együtt szeretik ezt a sportot.

A lányok, és az egész magyar női jégkorongos társadalom nevében is nagyon köszönjük Józsinak a szurkolást, támogatást, a belefektetett energiát, és a hihetetlen önzetlenséget, amit a lányok felé mutat! KÖSZÖNJÜK JÓZSI, hamarosan találkozunk! addig is: RIA-RIA- HUNGÁRIA!!!

2018 – Div I/A Világbajnokság | Vaujany, Franciaország

A finn Jari Risku a Hokiklub Budapest EWHL csapatának új vezetőedzője

Megkezdte felkészülését a Hokiklub Budapest EWHL csapata, melynek vezetőedzői teendőit a múlt héten érkező, finn Jari Risku látja el, Szilágyi Levente, másodedző (DEBL vezetőedző) segítségével. Jari már nem először jár Magyarországon, a helyi embereket nagyon barátságosnak és segítőkésznek találja.

Kérdésünkre, miszerint az egyesülettel, és a lányokkal való közös munkáról kérdeztük, azt válaszolta, hogy mind a játékosok, mind pedig az “off-ice” stábtagok körül nagyon jó az atmoszféra, mindenkinek nagyon jó a hokihoz, sporthoz és az élethez való hozzáállása.

Kíváncsiak voltunk, hogyan látja az edzéseket egy hét után, amire a következő választ kaptuk:

Minden nap jó lépéseket teszünk előre, minden közös munkát nagyon élvezek a lányokkal. Nagyon sokat tanulok én is minden egyes játékostól. Már elkezdődtek a játékos interjúk, ami el fog tartani egy jó darabig. Nagyon sokat segít számomra, ha minden játékos gondolkodását megismerem az életről, a hokiról, a sportról. Az “utazás” még csak most kezdődött, de úgy érzem, jó úton haladunk. 

Jari Risku számára egyáltalán nem idegen a lányokkal való közös munka. 18 évet dolgozott női csapatokkal, tanárként, egy sport specifikus középiskolában. 10 éve a finn női válogatottnál stábtag. A finn női u18-as válogatottnál előbb másodedző, majd vezetőedző pozícióba került. Az utolsó kérdésünkkel az idei szezon célkitűzéseire kérdeztünk rá, amire a következő szavakkal válaszolt az edző:

Fejleszteni minden egyes játékost, és magát a csapatot megtanítani arra, hogy hogyan éljünk, edzünk, és játsszunk, mindenki ugyan úgy, és természetesen célunk hogy megnyerjük a megfelelő mérkőzéseket. Ez nem lesz egy egyszemélyes mutatvány. A KMH nagy lehetőséget adott a kezembe, rengeteg jó emberrel, akik körül vesznek, mint például Levi (Szilágyi Levente), az erőnléti edző, Ottó, és a fizioterapeuta és csapatvezető Anna, akikkel folyamatosan együtt dolgozhatok. Segíteni fogok Levinek a DEBL csapatban is, ahol a tehetséges KMH-s játékosok új generációja játszik.
Az EWHL csapat pénteken (2018.08.10.) Pozsonyba utazik edzőmérkőzésre, majd vasárnap hazai jégen fogadja a Bratislava együttesét a Tüskesátorban egy visszavágóra.
Sikeres szezont kívánunk Jarinak, és természetesen a csapatnak is!

Gasparics és Kiss-Simon újra hazai csapatban

Gasparics Fanni és Kiss-Simon Franciska a EWHL-ben induló Hokiklub Budapest csapatában folytatja pályafutását a 2018/19-es szezonban.

Nem szabad átsiklani a dolog felett, mindenképpen fontos tényező ez a magyar női jégkorong válogatott életében is, hiszen a játékosok java része a Hokiklub Budapest csapatát erősíti, így lehetőségük van a szezonban folyamatosan együtt készülni a 2019-es budapesti Div I/A-s világbajnokságra. Gasparics Fanni elmondta, tervezett volt a hazatérés.

Az, hogy én 5 év oroszországi légióskodás után hazatérek, egy abszolút tervezett dolog volt. Érettségi után kaptam egy lehetőséget, amivel éltem is, így azonban az egyetemi tanulmányaimat “felfüggesztettem”, szüneteltettem. Áprilisban lejárt a szerződésem, és -mivel februárban beadtam ismét a jelentkezésemet a műszaki egyetemre- nem hosszabbítottam. Már körvonalazódott, hogy itthon a jégkorong pályafutásomat a KMH Budapestben fogom folytatni, ez pedig a nyáron le is fixálódott. Így szeptembertől ismét a “tanulás-hokizás” kombó fogja meghatározni a mindennapjaimat. A nyaram elég mozgalmasra sikeredett. Sokat utaztam, nyaraltam, rengeteg időt töltöttem a szeretteimmel, és persze a felkészülés sem maradhatott el az előttünk álló szezonra (amit barátommal közösen csináltunk). Természetesen szuper érzés volt hazajönni, azonban az, hogy ezúttal “végleg” hazajöttem, és nem kell számolni a napokat a visszamenetelig, igazán csak júliusban tudatosult bennem, mert a nyár addigi részét korábban is itthon töltöttem. Mostanra már teljesen “beleszoktam”, visszarázódtam az itthoni rutinba, és kíváncsian várom a jövő tartogatta kihívásokat. Augusztus elsején megkezdtük a felkészülést a csapattal. A lányok 90%-át ismertem, a légiósokat kivéve, így nem volt kifejezetten “új” a légkör. A felkészülés jó hangulatban telik, úgy gondolom, mindenki “izgatottan” várja a szezonkezdést. A csapat felfelé ívelő teljesítményt mutat, tavaly egy arany és egy bronz éremmel zárták a bajnokságokat, ami az Szuperkupát és az EWHL-t illeti. Célom a szezonra, hogy a lányokkal tovább fejlődve, a tavalyi eredményt megugorva megnyerjük az EWHL bajnokságot. Emellett a nyári felkészülésem, és azt gondolom, a szezonom is az áprilisi budapesti VB-re való felkészülést szolgálja, ahol egyértelműen szeretnék a lányokkal az A csoportba feljutni.

Kiss-Simon Franciska a következő gondolatokkal informált minket hazatéréséről, és jövőbeni terveiről:

Öt év oroszországi légioskodás után én is haza térek a 2018-2019-es szezonra, bár orosz csapatok is megkerestek, szerződést ajánlottak, de én a KMH Budapest mellett döntöttem. Rég óta bajlódtam vállsérülésemmel és idén júniusban sikerült megműttetni a vállamat. Hosszú kihagyásra, gyógytornára számíthattam, amit itthon kezdtem el és itt is szeretném befejezni. A KMH vezetősége ebben teljesen partner. Az én nyaram sajnos gyógytornával telt, illetve sok időt töltöttem családommal, szereteimmel, barátaimmal . Mindig jó haza jönni, a csapatban mindenkit ismerünk a légiósokon kivűl, a válogatott zöme itt játszik. A csapat megkezdte a felkészülést az új szezonra. Én természetesen a csapattal vagyok, de egyenlőre nem végezhetek teljes munkát. Célom természetesen az, hogy minél előbb visszatérhessek a csapatba teljes értékű játékosként, ezért szorgalmasan dolgozok is. A cél idén az EWHL bajnokság megnyerése, illetve áprilisban a hazai világbajnokságon feljutni az A csoportba. Ez a szezon sok dologban fogja befolyásolni döntésemet a továbbiakról.

Ezúton is kívánunk minden Hokiklub csapattagnak sikeres szezont az EWHL-ben, és minden válogatott kerettagnak nagyon jó felkészülést az áprilisi budapesti világbajnokságra!

400 ezer forint gyűlt össze az Angels naptárából

A minap számolt be a Jégkorongblog, hogy az Angels NJSE által még tavaly meghírdetett jótékonysági akcióból 400 ezer forintot sikerült összegyűjteni a naptárak eladásával, a daganatos Kamilla számára.

A dunaújvárosi női jégkorongcsapat még az év végi két ünnep között hirdetett jótékonysági akciót, amely Húsvét előtt szép summával zárult.

Kamilla három és fél éves, súlyos daganatos betegséggel és vérszegénységgel küzd, vérátömlesztéseket kapott, és négy kemoterápiás kezelésen van túl. Nemrégiben őssejtet vettek le tőle, most egy új gyógyszerrel próbálkoznak. Az Angels Női Jégkorong Sport Egyesület Karácsony után publikálta 2017-es csapatnaptárát, amelynek teljes összegét Kamilla gyógyulásának támogatására ajánlották fel. – írja a jégkorongblog. A cikk folytatása a képre kattintva olvasható!